Ha csak valami katasztrófa nem történik, a Porsche csapat már behúzott kézifékkel is megnyeri az idei World Endurance bajnokságot. Persze, nincs könnyű dolguk, fenyegeti őket a Toyota és az Audi is, de házon belül is megy a verseny a második számú Porschéval. Mark Webberrel beszélgetünk tehát, LeMans-ról, a szezonjáról és arról, hogy még 2017-ben is a Stuttgarti alakulatot fogja e erősíteni…

 

Ebben a szezonban rengeteg balszerencse érte Webbert, és a csapattársait, Brendon Hartleyt és Timo Bernhardot, egészen addig amíg meg nem nyerték a negyedik versenyt idén, a Nürnburgringi 6 órás futamot.

Pedig minden futamon közel álltak a győzelemhez. Vezették a Silverstonei nyitófutamot, egészen addig amíg Hartley össze nem találkozott az egyik amatőr kategóriás Porscheval, megpördült és meg sem állt a falig. A pilótahibák mellett technikai problémák is hátráltatták a csapatot, ennek köszönhetően, sokszor még csak éppen hogy pontokat értek el. Spaban például.

Negyvenöt másodperces előnyünk volt, amikor Brendon nekicsattant a falnak Silverstoneban – mondja Webber miközben nagyot kortyol az italából. – Már rég úgy éreztük, hogy ez a futam a mienk és nem állíthat meg senki. Lekörözések közben mindig nagyon kell figyelni, mert egy pillanatnyi figyelmetlenség, és kész a baj. Az a srác, akinek egyébként neki csattant, eléggé le volt maradva a mezőnytől és sajnos összejöttek a dolgok, nem értették meg egymást Brendonnal.

Így elbukni egy futamot, hogy neked semmi közöd hozzá, a legrosszabb dolgok közé tartozik a világon, de Brendon nagyon szépen talpra állt belőle, azóta világklasszis szinten versenyez újra. Jó formában van, és remélem semmi sem töri meg a ritmusát.

Aztán Spában, kaptunk egy defektet a kör elején, így egy egész kört kellett mennünk gyakorlatilag csiga tempóban. Utána pedig váltó gondok nehezítették meg az életünket. A legfájóbb viszont idén egyértelműen LeMans, ahol elszállt a vízpumpa. Ott elbuktuk ezáltal a dupla pontokat, és emiatt tartunk most itt. Nagyon hiányoznak azok a pontok.

Mindig nehéz ha úgy veszt el az ember egy eredményt, hogy előtte a kezében volt a nagy eredmény. Nálunk ez történt LeMansban, meg volt a tempó, és meg volt a pozíció is. Egészen a vízpumpa hibáig…

Nem meglepően, a LeMans-i óriásbalesete után Webber kijelentette, hogy soha nem tér vissza ebbe a kategóriába. Most, majdnem húsz évvel később, azonban még is itt van. De közel se vonzza már annyira ez a pálya, és ezt be is ismeri.

Nagy kihívás volt visszatérni LeMans-ba, és meg kell mondjam, ez a verseny mindig vegyes érzelmeket vált ki belőlem. Nem az a fajta verseny amiről álmodom, és gondolkozom, amikor lefekszem az ágyba, hogy őszinte legyek.

Csak egy verseny a sok közül. Egy nagyon nagyon hosszú hét, de hát a franciák ezt szeretik, nincs mit tenni. Én jobban élvezem a rövidebb futamokat, amikor ’’csak’’ egy hétvégét megyünk.

Nem az intenzitásával van baj, ez a verseny mindig nagyon intenzív. Olyan mintha négy hat órás futam lenne egyben. Nem tudod megszokni a ritmusát, de vissza tudsz bele rázódni, ellentétben a 6 órás futamokkal. Mert ott ha egyszer kiestél belőle, ott vége. Viszont ahhoz, hogy nyerj, mindennek simán kell mennie, különben esélyed sincs.

Amikor simán mennek a dolgok, akkor Webber szerint még mindig a Porsche az a csapat, amit meg kell verni ha valaki nyerni akar. De nem csak a pályán, a boxban is, és a boxutca falon is. Még akkor is ha az Audi most rengeteget fejlődött az egy körös tempó tekintetében, és most már gyorsabb is mint a Porsche, de több a balszerencséjük mint Webbernek és társainak.

Az Audi gyors, az egyértelmű, és nagyon keveset hibáznak a boxban és a stratégiában. De Webber mindennek ellenére abban szentül hisz. hogy ő és a Porsche "uralja a világot". Az egyes számú autó immáron zsinórban három futamot nyert.

Mi vagyunk a mérce, ez egyértelmű

– mondja hezitálás nélkül előre dőlve. – Általánosságban mondom, és egyáltalán nem azért mert arrogáns vagyok. Mi különleges dolgokra vagyunk képesek együtt, és ezt tudjuk is. Közelebb vannak hozzánk az Audik, mint eddig – néhányak szerint még előttünk is járnak –, de ez egy nagy csapatsport. Jónak kell lenned minden téren, mi pedig tudjuk, hogy vannak olyan dolgok, amikben nyomást tudunk rájuk helyezni. Ezt bizonyítottuk is az utóbbi versenyeken, sok kört vezettünk. Minden jól összejött, tökéletes volt a stratégia, a box munka, és a srácok is. Nagyon büszkék vagyunk erre a hármas győzelmi szériára.

Néha lesznek hibák, kilyukad a gumi, mert ez egy ilyen fajta verseny. Hosszú, fárasztó, rengeteg olyan forgatókönyv van, ami hibákat okozhat vagy hibákhoz vezethet. De ha az egész szezont nézzük, a csapat jól járt ezekben a helyzetekben, ezért vezetjük a bajnokságot.

Webber már 40 éves, Bernhard 35 és a második autó pilótáinak átlagéletkora is 35 körül van. Az egyedüli ’’kölyökkutya’’ a brancsban Hartley. Az életkoroknak köszönhetően rengeteg pletyka kering, hogy ki ülhetne kinek a helyére.

A pletykákat tovább fűti, hogy Webber néhány régi F-1-es cimborájáról is azt sejtik, ott hagyhatják a nyitott hibrideket és inkább a zártkarosszériába költöznének. Kicsit ironikus a helyzet, mert Webber mindkét pilótát nagyon jól ismeri. A nevük Fernando Alonso és Jenson Button.

Szerintem jól mennének – mondja Webber. – Persze van egy fontos dolog, amit meg kell szokniuk, és sok múlik rajta. Ez pedig az, hogy itt komoly forgalom van. Nem voltam lassú az első évemben, de azért vissza kellett szoknom az F-1 után, ez nehéz volt. De ezeknek a napoknak már vége hálistennek.

Egyértelmű, hogy Webber marad a Porschénál jövőre is és nem kell egyik barátjának sem átadni az ülését.

A következő év jól néz ki számunkra, én nagyon élvezem. Brendon és Timo pedig jó tempóban van. Készen állunk a visszavágásra…

Habár idén nem az ő Porschéja lesz a bajnok, de úgy tűnik még mindig van egy következő év…

(a motorsportmagazine.com interjúja alapján)