Már csak pár óra és rajtol az idei Superbike szezon. Ezért egy interjút idézünk fel, a crash.net alapján a tavalyi bajnokkal. Jonathan Rea tavaly nagy nehézségek árán szerezte meg a bajnoki címet, többek között erről is mesélt a crash.net honlapjának. Az idei és a tavalyi motor összehasonlítása mellett az első részből kiderül, hogy mit tart az egyik legfontosabb dolognak egy csapat életében a brit sztár. 

 

Még ugyan nem láttam a teszteredményeket, de elsőnek azt kérdezném, hogy készen állsz Phillip Island-re?

A köridők nem is számítanak igazán, nem erre fektettük a hangsúlyt. Egy gumival dolgoztunk csupán, tehát még sok-sok fejlesztési lehetőségünk van. Az elektronikára összpontosítottunk és a váz néhány elemére beleértve a hátsó részt. Továbbá sok időt töltöttem együtt a az új elektronikai mérnökünkkel Davide-vel. Örülök, hogy nálunk dolgozik mert sok tudással érkezett és segítségére lehet a csapatnak.

Tényleg nagy a különbség a 2017-es és a 2016-os motorok között?

Számunkra jó hír, hogy kicsivel erősebb lett a motorunk és a szabályváltoztatások miatt a fojtószeleppel sem lehet már trükközni. Elég sok változáson esett át a gép, érkezett pár fejlesztés az elektronikai részhez és a felfüggesztés is kapott egy kis pluszt hála a Showa-nak.

Mindig, amikor interjú készül veled arra figyelek fel, hogy sokkal többet és részletesebben beszélsz a technikai részéről, mint más versenyzők. Egyet értesz?

Őszintén megmondom, hogy nem sokat értek a mechanikai részéhez a dolognak, tehát nem tudom, hogy pontosan mi történik fizikai értelemben. De azt érzem és tudom, hogy milyen érzés a motoron ülni és a visszacsatolásokat jól tudom átadni utána. Ez segíti a munkát. Amikor valamilyen új alkatrészt tesztelünk tisztában vagyok azzal, hogy ezt most miért próbálgatjuk és mit kellene éreznem, milyen hatást vált ki.

De a legfontosabb, hogy olyan kiváló csapat van körülöttem, mint amilyen most. Különösen Pere Riba a versenymérnököm, a három szerelőnk és az adatelemző. Teljes mértékben megbízom bennük és nyugodtan el tudom mondani az érzéseimet a motorral kapcsolatban, mert tudom, hogy biztosan tudnak segíteni az esetleges problémán és javulást eszközölnek majd. 

Minden egyes kigurulásnál érzem, hogy a motor egyre jobb és jobb. Nem megyek bele túl mélyen, hogy mit várok el a motortól, csak a lehető legpontosabban leírom az érzést amit visszakapok. Például, hogy mi volt a rossz és mit szeretnék érezni a következő menetnél. Próbálok mindig higgadt maradni és fejben rendezett, hogy ezzel tudjam segíteni azok munkáját, akik a háttérben a technikai részen dolgoznak a sikerért. De hogy a kérdésre is válaszoljak, nem különösebben érzem magam képzettnek ilyen téren, speciel pontosan azt sem tudom, hogyan működik egy motor.

Mennyiben tudható be az a fantasztikus teljesítmény, amit láttunk 2015-ben tőled, az azonnali jó kapcsolatnak Pere-rel?

Pere elképesztő. Olyan gárdát hozott össze, hogy gyakorlatilag minden poszton, minden apró elemének a munkának megvan a szoros kapcsolat. Mindenki kitűnően tud egymással dolgozni, jó a hangulat a csapatnál. A kommunikációnk is kiváló, tiszteljük egymást oda-vissza.

Mindig kérünk egy kis szabadidőt a versenyt megelőző estén. Általában együtt vacsorázunk és ezeknek mindig nagy sikere van. Összetartó banda vagyunk. Néha együtt is nyaralunk. Lényeg a lényeg: nem is kívánhatnék jobb csapatot!

Szóval ez az a kapcsolat, ami önbizalmat ad a teljesítésre?

Igen abszolút. Ez a sport annyira kemény és sok az áldozat, edzés, a határokat feszegetjük és veszélyben az életünk is olykor. De ha ilyen hangulat vesz körül a garázsban és megbízol az emberekben körülötted, akkor könnyebb ezeket a kockázatokat vállalni és áldozatokat hozni. Ez az egyik legfontosabb. A megfelelő atmoszféra.

Most, hogy családom van, feleségem és két gyermekem, így azért az utazás is más. Ők is jönnek velem a versenyekre és nagyon komoly részt vállalnak a jó légkör kialakításában. Amikor elhagyom a garázst és a családommal vagyok, akkor is nyugodt lehetek mert biztosan tudom, hogy akik ott vannak, azok a maximumot nyújtják és a lehető legkeményebben dolgoznak akár ott vagyok, akár nem. Az tehát nagyon nagy segítség számomra, hogy ők is ugyan olyan erővel dolgoznak azon hogy világbajnok legyek, mint én.

Keményebben kellett dolgoznod, hogy bajnok legyél 2016-ban összehasonlítva mondjuk a 2015-ös szezonnal, amikor hasonló utat jártál be, mint Marc Marquez?

Sokkal keményebben, mert a motor nem feküdt nekem igazán. Nem az én stílusomhoz épült. A 2015-ös gép gyakorlatilag tökéletes munka volt és kiválóan éreztem vele a ritmust. A 2016-os motor már nehéz dió volt, nem éreztem a gépet annyira. Teljesen új volt tetőtől talpig és totálisan elütött a motorozási stílusomtól. Nagyon gyorsan és eredményesen kellett hozzászoknom. Szerencsére ez sikerült és már az elején felismertük a hiányosságokat. Ezáltal lépésről lépésre haladtunk felfelé a létrán, aminek a végén a világbajnoki cím várt.

Jobban esik a győzelem úgy, hogy hatalmas küszködés árán szerezted meg a bajnoki címet?

Több ok miatt is kedvesebb a szívemnek ez a bajnoki cím. Az előző év végén a feleségem életet adott második gyermekünknek Tylernek. Sajnos sok gond volt a gyomrával és rengeteg időt töltöttünk az orvosokkal és próbáltuk segíteni a gyógyulását. Most minden rendben van vele, de akkor ez kifejezetten rossz közérzetet adott és nagy nyomás alatt kellett versenyeznem.

Az elmúlt idényben volt jó pár dolog, ami mentálisan megterhelő volt számomra.. Aggódtam a gyerek miatt, fejleszteni kellett a motort. A váltóm sem volt tökéletes, sokszor üresbe kapcsolt verseny közben. Ezek mind összetéve nagyon stresszes idényen vagyok túl és a bajnokság megnyerése szuper érzés volt ilyen nehezítő körülmények mellett.

Képek: Cycle News és crash.net