A jelenleg a MotoGP-ben, a Pull&Bear Aspar csapat színeiben versenyző Eugene Lavertyvel arról beszélgettem, hogy a kitartása, a hozzáállása, és a kemény munka, hogy jutatta el a királykategóriába…

 

Hogy lehet, hogy egy kis Északír faluból valaki eljut a motorozás csúcsára? Milyen a motoroskultúra arrafelé?

Néha még most is meg kell csípnem magam, hogy elhiggyem. Pár éve, amikor még a MotoGP-ről álmodoztam, annyira távolinak tűnt. Az egyik legfontosabb célom az életben mindig az volt, hogy mindig fejlődjek. Ennek köszönhetően be is jártam a szamárlétrát, és mindig mindent beleadtam. Szerintem rengeteg motoros van így. Néha annyira fókuszáltak vagyunk, hogy észre sem vesszük, mit értünk el, egészen addig, amíg valaki fel nem világosít. A motoroskultúra elég népszerű nálunk, a sok nagy múltú verseny miatt, mint a North West 200, és az Ulster Nagydíj. Úgy nőttem fel, hogy ezeket a versenyeket néztem, több 100000 hardcore rajongóval együtt.

Nem gyakran látunk testvéreket ilyen magas szinten versenyezni. Mivel ’etettek’ a szüleitek?

Ha azt nézzük, milyen kis hely, tényleg lenyűgöző, mennyi világszintű versenyző származik Észak-Írországból. Még hihetetlenebb, hogy mi hárman pedig testvérek vagyunk. Azt hiszem, a neveltetésünk miatt van, mert alázatosak vagyunk ugyan, de nagyon keményen dolgozunk. De a nap végén, csak egyszerű emberek vagyunk, akik azért dolgoznak, hogy minél jobbak legyenek a munkájukban, ez minden.

14 évesen kezdtél nemzetközi szinten versenyezni. Miért akkor, és nem korábban?

Gyerekkoromban a motorkrosszban versenyeztem, és amikor elég idős lettem, váltottam az országúti versenyzésre. Élveztem a motorkrosszt, de ott sosem volt, ami eléggé hajtson. Ám amikor váltottam, rögtön úgy éreztem, van miért küzdenem. Fellobbant a láng, és felfedeztem az igazi passziómat.

A karriered kicsit szokatlan, hiszen a MotoGP-ben kezdtél, aztán váltottál, a Supersportra, és Superbikera, és végül visszatértél a GP-hez…

Igen, az biztos, hogy szokatlan utat jártam be, de ennek köszönhetően, én vagyok az egyik legsokoldalúbb pilóta. Négy kategóriában versenyeztem világ szinten, sőt világbajnoki futamokat is sikerült nyernem, különböző gyártókkal. Úgy érzem, ez megtanított jó néhány olyan dologra, ami talán más pilótákban nincs meg, hiszen ők nem váltottak ennyiszer.

Mi vonzott vissza Moto GP-hez 2015-ben, miközben a Superbike-ban majdnem világbajnok lettél 2013-ban?

Mindig is nyitott voltam arra, hogy vagy a Moto GP-ben, vagy a Superbike-ban versenyezzek. 2015-ben mérlegeltem a helyzetet, és úgy döntöttem, hogy a MotoGP-ben, az Aspar csapattal versenyezhetek a VB címért. Sajnos a motor nem volt olyan gyors mint vártuk, de a versenyzés már csak ilyen.

Az 50-es szám végigkísért egész karriered során. Kivéve a Superbike-ot, ott az 58-as volt a tiéd. Miért olyan különleges az 50-es szám?

Az 50-es számot használtam először, még 2002-ben. A válasz pedig elég egyszerű. Amikor a TSR-el versenyeztem, a Brit bajnokságban, Andrea Ballerini ugyanezzel a csapattal versenyzett, csak a világbajnokságon. Ő is az 50-est viselte, így egyszerűen úgy döntöttem, én is ezt fogom használni. Ilyen egyszerű.

Mi a véleményed a 2016-os szezonodról eddig?

Az egyik legnagyobb 2016-os célomat már elértem, ami az volt, hogy konziztens legyek. Régebben sokszor előfordult, hogy nagy nyomást helyeztem magamra a versenynapokon, és nagyon hamar elestem. Ebben a szezonban viszont én vagyok az egyik a három versenyzőből, akik mindig pontot szereztek. Erre nagyon büszke vagyok. Sikerült felismernem a gyengeségemet, és változtatni rajta.

Milyen motorosnak tartod magad?

Nagyon agresszív vagyok, ha pozíciókért harcolok, ami sok embert meglep, tekintve, hogy a pályán kívül milyen nyugodt vagyok. Nem csak azért vagyok ott, hogy részt vegyek, ami nálam szívből jön. A verseny lényege az, hogy nyerj. De ha nem küzdesz érte, mi az értelme?

Milyen egy négyszeres világbajnokkal együtt dolgozni, Jorge Aspar Martinez személyében?

Nagyon tisztelem. Nem csak azért amit elért, hanem azért is, amilyen csapatfőnökként. Mindig ott van, jó tanácsokkal lát el, de sosem fenyegető, vagy zavaró. Még akkor se, ha egy versenyhétvégén nem vagyunk versenyképesek, úgy enged dolgozni, hogy nem tesz ránk nyomást. Azt hiszem, ezért is olyan sikeres az Aspar csapat ennyire.

Hogy látod magad a közel jövőben? Mind karrier, mind magánéleti szempontból.

Nemrég vettem el feleségül a barátnőmet Pippát, és nagyon élvezem a házaséletet. Az élet nagyon jó most, szóval úgy vagyok vele, hogy jön aminek jönnie kell. Eddig remek szezonunk van, jól összeraktuk. Ha így haladunk, az év végére simán bekerülhetünk a top10be.