Bár a GT autózás hazánkban nem igazán nőtte ki magát és nincs széles rajongótábora, a tengerentúlon töretlen a sikere. A Pirelli World Challenge ifjú pilótája Nate Stacy most betekintést enged ebbe a világba. 

 

Vezettél már kicsi hátsókerekes MX5-öt, kicsi elsőkerekes Fiestát, valamivel nagyobb elsőkerekes Volvot. Számítottál rá, hogy ilyen gyorsan képes leszel átállni egy hátsókerék meghajtású V8-as izomautóra?

Nem gondolom, hogy ez erről szólna, mármint az elvárásról magammal szemben. Az elején persze feltettem magamnak a kérdést, hogy mennyi munkával járhat eljutni majd idáig, de remek pilótáktól tudtam információhoz jutni és tanácsokat kérni. Dean Martin, Alec Udell, Jack Roush Jr. mind nagyszerű versenyzők. Szóval mivel velük voltam körülvéve, ezért nem az átállás volt kérdéses, hanem az idő ami alatt ez sikerül. Természetesen igen… nagyon komoly változás volt.

Mikor érezted azt, hogy ura vagy az autónak és a legtöbbet tudod kihozni ebből a típusú járműből? Volt egy határozott pont amikor valami átbillent, vagy egy tanulási folyamat eredménye hozta meg?

Sonoma a tavalyi évben. Olyan volt, mint egy villanykapcsoló, amikor megnyomják. Én és Dean elmentünk egy hozzám közel eső pályára tesztelni Oklahomába. Két napig folyamatosan teszteltünk, hogy folyamatosan javuljon a viszonyom a kocsival. Aztán kigurultunk az első edzésen Sonomában és hirtelen a semmiből ő is és én is rengeteget javultunk. Ezek után biztosabb voltam az autóban és jobban nyomtam neki, mint eddig. Imádom, ha mindent ki tudok hozni az autóból.

De mást is tanultam, például idén Mid-Ohioban. Egy újabb lépést tettem a javulás felé, amikor rájöttem, hogy nem az autó csúsztatása a leggyorsabb módszer. Kitisztítottam a fejem és arra figyeltem, hogy a kijáratokon gyors legyek, ahelyett hogy végig driftelem a kanyarokat. De ez a csúsztatás volt a legnehezebb az átállásnál. A Volvot csak be kellett tenni a kanyarba korán és a kocsi hátsó része jött szépen az elejével. A Mustangnál más a helyzet. Jobban kell figyelni mert könnyebben kitörik az autó hátulja. Sokkal inkább figyelni kell a gázadás mértékére is és jó üzemben szabad csak lenyomni azt kanyar közben.

Beszéltem Deannel a határokról, hogy mit bír ki a gumi és ezt a tudást is tovább tudom vinni különböző pályákra. Ezzel is gyorsulok és nyilván valóan az abroncsok is tovább élnek alattam.

  

Most hogy ezeket elsajátítottad, továbbra is a GTS kategóriában szeretnél maradni, vagy feljebb akarsz lépni a GT-be?

Ha választhatnék, akkor szívesen feljebb másznék a létrán megint, de úgy gondolom, hogy a maradásom sokat segíthet majd a jövőben. Itt dolgozok még a versenytempómon, a tömegben autózáson is fejleszteni akarok még. Ki tudja, ha valaki felhívna és ingyen felajánlaná, hogy „Gyerünk ülj be egy GT autóba!” akkor valószínűleg elfogadnám és azt mondanám, csináljuk! De nem hiszem, hogy ennek realitása lenne. Most még nem. Talán egy, vagy két év múlva. De várom a telefonokat szívesen.

Ami minden szurkolót kíváncsivá tesz, az a Mustang és a Camaro közötti különbség. Észrevettél alapvető különbségeket a két típus között Lawson Aschenbach-al folytatott csatáid során? Vagy ez csak vezetési stílus kérdése?

Mindenkinek megvan a maga védjegye a szériában. Lawson mindig agresszívan kezdi a versenyeket és a végére kiderül mennyi gumija maradt. Mi jól kezeljük a gumikat, de mi is tudunk agresszívan menni. A titok abban rejlik, hogy a csapatom kiválóan tudja beállítani a kocsit. Szóval amikor autókat hasonlítasz össze, az nem olyan, mint két alma. Arról nem is beszélve, hogy Lawson kitűnő versenyző rengeteg tapasztalattal, hiszen GT bajnoki címe is van, de nyert már GTS szériát kétszer és túraautóban is bizonyított.

A mi Mustangunk erőssége egyértelműen a végsebesség. A Camaro inkább kezelhetőségben és a lassú tempójú kanyarokban mutatkozik. A KTM legerősebb eleme a vezethetőség és gumikezelés. És persze a nevetségesen rövid féktávok… A Ginetta jó sebességgel rendelkezik az egyenesekben, a SIN-ekben pedig minden megvan, plusz ott vannak végsebességben, mint mi. Tehát érdekes ez a szezon és roppant izgalmasak a különböző autók.

Mi az a cél, amit hosszútávon kitűztél magadnak? A World Challenge az az út, amin járnod kell, vagy ez átvezet egy másik útra?

Nagyon élvezem a versenyzést, bárhol is legyen az. Abban biztos vagyok, hogy a rallycross autókat szuper lenne vezetni. Nem tudom, hogy menne e az ovál versenyzés, de szívesen kipróbálnék egy NASCAR autót is. De a legnagyobb célom, amióta elkezdtem a versenyzést: V8 Supercars, Ausztrália. Mindig is nagy rajongója voltam ezeknek az autóknak és Jamie Whincup meg Mark Winterbottom ellen versenyezni… Az maga lenne az álom! Azt csinálnám a legszívesebben egy jó autóval és versenyképes csapattal.

A másik oldalon viszont, Örülnék, ha lehetőségem lenne minden fajta versenyzésre. Rallycross, rally, ovál, mindenféle sportautó, épített pályákon való száguldás. De nem akarok magam előtt járni. Úgy gondolom, hogy sok időm van még ezekre és most itt szeretnék bizonyítani és elérni dolgokat. Jelenleg erre koncentrálok.