Avagy interjú egy Ferrari fanatikussal, aki maga is versenyez. Álmodozott már arról, hogy egyszer Formula 1-es autót vezethet? Vagy hogy a világ leggyorsabb sportautóit terelgetheti valós versenypályákon? Peter Bukhtoyarov a Ferrari törzsszurkolói klubjának tagja, ahol versenyeken is indul. A következő interjúban esik szó a kezdetekről, az élményeiről és a ’’legekről’’.

 

Peter, tényleg a te fejedből pattant ki az ötlet, ami a moszkvai Formula E fordulóhoz vezetett?

Így van. A Ferrari törzsszurkolói versenyzőprogramjának tagja vagyok és a Forma 1-es részlegen tanít Marc Gene. Ő jól ismeri azokat, akik elindították ezt a sorozatot. Pár éve mondta nekem, hogy készülőben van egy széria, ami ráadásul az FIA támogatását is élvezi.

Én pedig egyből ráharaptam a lehetőségre és utánajártam a dolgoknak. Nem csalódtam, óriási lehetőséget és potenciált láttam a történetben. Valamint remek lehetőségnek éreztem, hogy valami újnak lehetek a részese. A motorsport számára és a világ számára is új dolognak.

A kérdés ezek után adott: folytatódik az orosz Formula E története 2017-ben is? Vagy esetleg a következő években?

Ó, az nagyszerű lenne, de nem igazán rajtunk múlik. Elsősorban magán a Formula E vezetőségén múlik, továbbá Moszkva város vezetésén, illetve magán az orosz kormánytól is függ egy esetleges hosszabbítás.

Ahhoz kétség sem fér, hogy ez egy fantasztikus és különleges esemény a Kreml falai mellett. Az autós bemutatókhoz nem is fogható, amiket a múltban rendeztek. A Formula E tiszta versenyzés és bár a motorok zaja hiányérzetet kelthet, van pozitív oldala is. A nézők meg tudják beszélni a benyomásaikat a nézőtéren, ráadásul közvetlenül a pálya mellett tehetik mindezt. Az is jó, hogy a gyerekeket is nyugodt szívvel lehet kivinni egy-egy versenyhétvégére.

Mi az oka annak, hogy a motorsport és a versenyzés a hobbid? Manapság ez egy ritka időtöltés…

Alapvetően az édesapámnak köszönhetem a motorsport iránti vonzalmam. Amióta az eszemet tudom mindig érdekelt a versenyzés. Főleg a számítógépes játékok segítettek ebben. Az első ilyen program egy Formula 1-es volt még Windows 95-ös rendszeren. Az autók szinte kockák voltak. Rengeteg pályán tudtam versenyezni, de leginkább Suzuka tetszett a sajátságos vonalvezetése miatt.

Szóval az érdeklődés mindig is megvolt. Ez aztán teljesen felrobbant, amikor apa vett egy Ferrari F300-ast. Olyat, amivel Michael Schumacher 1998-ban világbajnokságot nyert. Ez 2003-2004 körül történt és amikor megláttam a kocsit, teljesen ledöbbentem, hogy ezt hétköznapi emberek is vezethetik.

Jártál már Suzukában valaha?

Nem még nem. Sajnos… De a Corsi Clienti program keretében 2015-ben versenyeztem a Fuji Speedway-en. Lélegzetelállító érzés, amikor az utolsó kanyarok fűzése közben megpillantod a Fuji hegyet. Hirtelen elfelejted, hogy irányítanod kell az autót és egyszerűen magával ragad a látvány.

Milyen más pályákon versenyeztél még?

Viszonylag sok aszfaltcsíkot gyűrtem magam alá, többnyire Európában. Olaszországban mindegyiken versenyeztem. A roppant bonyolult Vallelunga-tól egészen a híresebb pályákig, mint Imola vagy Monza. És persze ne felejtsük el Mugellot, a Ferrari hazai pályáját. Minden évben tartunk ott néhány futamot és egyszerűen imádom.

Más helyekről is vannak élményeim, ilyen Interlagos Sao Paoloban. Egészen lenyűgöző környezetben van, plusz a kevés pályák egyike, ami az óramutató járásával ellentétesen halad. Aztán ott van még a hirtelen gyorsasággal változó időjárás. A egyik pillanatban száraz a pálya, majd esik, aztán 30 perc múlva ismét könnyed eső jöhet. A folyamatosan változó körülmények teszik olyan izgalmassá a pályát.

Mugello a kedvenc pályád? Vagy van másik amiért rajongsz?

Őszintén szólva, amelyeket leggyakrabban visszaidézek magamban azok Interlagos és Spa. Spa egy fantasztikus élmény temérdek kanyarral, amik padlógázzal teljesíthetők. Az Eur-Rouge földöntúli… Az alján reszketsz, majd a tetején elfog egy leírhatatlan érzés. Felejthetetlen kanyar.

Történt már veled komoly baleset? Vagy sikerült elkerülni a nagy ütközéseket?

Balszerencsémre ebben az évben volt egy balesetem Mugelloban. Van egy új autónk a bázison a LaFerrari-FXX-K amit egy álom vezetni. Nagyon kényelmes. De akkor az előző típust vezettem, az 599XX-es modellt, amiben elkezdtem a hobbim.

Mivel elől helyezkedik el a motor a kocsi súlyeloszlása nem a legmegfelelőbb. Elől van a több súly, így elég érdekes karakterisztikával rendelkezik az autó. Éppen ezért roppant óvatosnak kell lenned a kormány mögött. Főleg ha még hidegek az abroncsok. Ezzel egyébként több versenyző is egyet ért. Tehát egyszer amikor elhagytam a boxutcát, hirtelen kitört az autó és lehetetlen volt megállítani. Nem tudtam megfogni és tétlen voltam abban a helyzetben.

Melyik különleges típusokat sikerült már vezetned és melyiket találtad a legérdekesebbnek?

Ha versenypályákról beszélünk, akkor csak Ferrarikat vezettem. Az 599XX és az FXX-K. És hatalmas a különbség a kettő között. Az utóbbi hibrid rendszerrel van felszerelve és könnyed. Nagyszerűen súlyozott jármű és a kigyorsításnál az autó reakciója, a maximális lóerő kihasználása elképesztő. A Finali Mondialin Daytonában a kanyar kijáratból 260 km/h volt a sebessége.

A döntött kanyarokban is 230-245 km/h-val száguldott az autó. Számomra ez volt az első élmény ekkora sebességnél és az érzés leírhatatlan. Ilyen kanyarban vezetni az autót nem hasonlítható semmi egyébhez. Szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni a lehetőséget ezúton is a Ferrarinak.

Kipróbáltad az F300-ast, ami elindított a versenyzés útján?

Sajnos a magasságom nem engedi ezt meg számomra. Nem férek be az autóba. A 2000-es években az autók felépítése megváltozott és most már lehetőség nyílik a pedálok mozgatására, ami kényelmesebbé teszi a versenyzők számára a vezetést. Így már majdnem 2 méteres versenyzők is elférnek az autóban.

De a mi autónk elég öreg már, vagy mondhatnám inkább klasszikusnak… Egyszerűen nem férek bele. A pilótafülkébe beleférek, de vezetni nem tudnám mert a térdeim útban lennének.

(a motorpsort.com alapján)